Támogatás

Érdemes a Connectinit teljesen elektromos autóval (EV) használni?

Az elektromos autókban is található OBD csatlakozó. Ugyanakkor nem követik feltétlenül azokat a sztenderdeket, amik alapján a robbanómotoros autók esetén motorállapotokhoz férünk hozzá. A hibakódok tárolása és jelzése azonban hasonló. Érdemes előfizetés/megrendelés előtt megnézni a Kompatibilitási listát. Egy jellemző példa, hogy a Renault Zoe 2018-as modelljének üzeneteit nem támogatja a rendszerünk, de a 2019-es modelltől kezdve már hasznosabb adatokat tudunk szolgáltatni.

Elég régi autóm van. Mire számíthatok?

Az adatokat OBD-II porton keresztül gyűjtjük. Az OBD-II szabványt az Egyesült Állmokban 1996-tól tették kötelezővé, az Európai Unióban pedig a 2001-es modellévtől a benzines, és 2004-től a dízel újonnan gyártott autókban. Ha van az autódban OBD-II port (jellemzően a kormány alatt balra vagy középen, vagy a kesztyűtartó környékén, esetleg a jobb oldali ajtónál), akkor már biztosan tudunk útvonalat, lokációt, hirtelen fékezést és kanyart, rázkódást, koccanást monitorozni, a megtett kilométereket pusztán GPS alapon tanúsítani, és az autó akkumulátorának feszültségét akár távollétedben is nyomon követni. Ez már 25-28db adatpont, és ez a legrosszabb eset, tegyük fel, hogy egy 2004-es autó esetén ezekhez férünk hozzá. Ehhez képest egy 2017-2021 közötti autónál már 50 fölötti adattípust tudunk akár útközben 2 másodpercenként monitorozni, olyan részletekkel mint levegő és folyadékhőmérsékletek, nyomásértékek, pedálpozíció, fordulatszám, EGR értékek, motorterhelés. Minél újabb a jármű 2004-2024 között, annál több részlet jelenik meg, de típusfüggő, hogy melyekhez férünk hozzá. Már a 2000-es évek végétől gyártott modelleknél megjelennek üzemanyagszint (%) vagy mennyiség (liter) adatok, az autós saját számítása a hatótávolságra (km), akár fogyasztásra, a motorhibalámpával megtett kilométerek száma, a hibakód-tároló törlésének ideje vagy távolsága, abszolút terhelés, motorterhelés, szívócsőnyomás, rövid távú tüzelőanyag-kiegyenlítés és hasonlók. Ezek pusztán azok az online adatok, amiket mi „állapotadatnak” nevezünk (PID: On-board diagnostics Parameter ID), és akár napi több ezerszer mérjük és rögzítjük az értékeit. Ezzel szemben a hibakódokat (DTC: Diagnostic Trouble Code) sokkal általánosabban tudjuk kiolvasni és értelmezni. Az általunk értelmezett 10.000 DTC hibakódból nagyjából a fele olyan kötelező és márkafüggetlenül sztenderd kód, amelyek támogatását elvárták már a 2000-es évek elején is, feltéve hogy a megfelelő szenzorokkal az autó rendelkezett. Az állapotértékek és a hibakódok között nagy különbség, hogy az állapotok folyamatosan mérhetőek, a hibakódok viszont leginkább nincsenek jelen, a hiányuk azt jelenti, hogy a meghibásodás nem érzékelhető, a megjelenésük pedig egy tünetet jelez, de azok pontos okát (mechanikus, rongálódás, szenzorhiba, elektromos hálózat hibája) viszont csak a szerviz tudja majd felderíteni. A Connectini Tanúsítványban összefoglaljuk minden egyes hibajelzés első megjelenését és törlésének időpontját. Bármilyen régi az autód, ha támogatja az OBD-II-t, akkor a hibakód megjelenéséről a Connectini segítségével előbb értesülsz, mint bármilyen szervizben vagy bármilyen manuális hibakód-olvasással. Mi akár több ezer alkalommal olvassuk ki a hibakódokat egy olyan napon, amikor mész az autóval, míg szerviz általi manuális kiolvasás jellemzően 1-3 évente egyszer történik, ha egyáltalán történik. Sokan csak akkor szembesülnek az autójuk hibajelzéseivel, amikor el szeretnék adni, és egy potenciális vevő megbíz egy olyan szakértőt, mint az autovizsgalat.hu és kiderül, hogy már 1.5 éve koszos a részecskeszűrő, gyújtáskimaradás fordul elő, vagy hibás valamelyik szenzor. Nagy vonalakban, ha az a kérdésed, hogy hasznos-e számodra a Connectini, a válasz mindenképpen az, hogy igen. Az állapotértékekhez való hozzáférés azonban az idő előrehaladtával egyre részletesebb, aszerint hogy 5, 10, 15 vagy 20 éves a kocsid.

Mit jelent a Tanúsítványon a „futás hideg motorral”?

A belsőégésű motorral hajtott járműveknek nem tesz jót, ha rövid utakra használják őket, melyek során a motor nem éri el a működéshez ideális üzemi hőfokot, azaz hideg motorral futnak. A Connectini Tanúsítványban az olyan rövid utak számítanak hidegmotoros futásnak, amelyeknek még a végére sem éri el a hűtőfolyadék hőmérséklete a 70 fokot. A Tanúsítvány diagramján az így megtett kilométerek arányát látod az összes többi út kilométereihez képest.

Például, ha egy 10km-es út első 2km-ében a motor hideg volt, de ott nem állt le az autó, hanem folytatta az utat, akkor az a 2km NEM lesz hozzáadva a hidegmotoros futásteljesítmény összegéhez. Csak az olyan utakat számoljuk bele, ahol a motor még a bemelegedés előtt le is lett állítva. Ezért nem számítjuk hidegmotoros futásnak azt sem, ha 2km-t mentél, de a hűtőfolyadék még az előző autóhasználat óta nem hűlt 70 fok alá (például az elindulás pillanatában már 75 fokos volt). Egy másik példa, ha az induláskor 50 fokos volt a hűtőfolyadék, akkor (a) ha eléri az út során a 70 fokot, nem jegyzünk fel hidegmotoros használatot (b) ha viszont 69 foknál leállsz az autóval, akkor azt a rövid távot feljegyezzük.

Elérhetőség

Ha megosztanád velünk tapasztalataidat, zavaró jelenséget, vagy egyéb kérdésed van, a hello@connectini.com címen érsz el bennünket.